Ostorféreg-fertőzés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ostorféreg-fertőzés

Főbb tünetek
  • hasfájás
  • hasmenés
  • hypochromic anemia
  • eosinophilia
  • fogyás
Adatbázisok
DiseasesDB31146
MedlinePlus001364
MeSH IDD014257
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostorféreg-fertőzés témájú médiaállományokat.

Az ostorféreg-fertőzés (trichuriasis, trihuriázis, ostorgiliszta-fertőzés) a Trichuris trichiura (wd) (ostorféreg) nevű fonalféreg által okozott fertőzés.[1] Ha a fertőzést csupán néhány féreg okozza, a betegség gyakran tünetmentes.[2] Azoknál, akiket több féreg fertőzött meg, előfordulhat gyomorfájás és fáradtság, valamint hasmenés ,[2] esetenként véres széklet.[2] A fertőzött gyermekeknél a szellemi és testi fejlődés visszamaradása figyelhető meg.[2] A vérveszteség vérszegénységhez vezethet.[1]

Okai[szerkesztés]

A fertőzés általában a férgek petéit tartalmazó étel vagy víz elfogyasztásával terjed.[2] Ez akkor fordulhat elő, ha a fertőzött zöldségeket nem mossuk meg alaposan vagy nem főzzük meg.[2] A peték gyakran olyan helyeken kerülnek a talajba, ahol az emberek a szabadban ürítik székletüket , illetve ahol az emberi ürüléket trágyázásra használják.[1] A peték a fertőzött emberek ürülékéből származnak.[2] Azok a gyerekek, akik ilyen fertőzött talajon játszanak, majd a kezüket a szájukba teszik, könnyen megfertőződhetnek.[2] A férgek, amelyek a vastagbélben telepednek meg, körülbelül négy centiméter hosszúak.[1] Mikroszkóp alatt jól láthatóak a peték a székletmintában, így történik az ostorféreg-fertőzés diagnosztizálása.[3] A peték hordó alakúak.[4]

Megelőzése és kezelése[szerkesztés]

A megelőzéshez az étel alapos átfőzésére, valamint főzés előtti kézmosásra van szükség.[5] Fontos ezenkívül a megfelelő közegészségügyi viszonyok kialakítása, például a működőképes és tiszta vécék[5] használata, valamint a tiszta vízhez való hozzáférés.[6] Azokban a térségekben, ahol a fertőzés gyakran előfordul, az embereket sokszor csoportosan kezelik, akár rendszeres jelleggel.[7] A kezelés az albendazol, a mebendazol vagy az ivermektin gyógyszerekkel történik, háromnapos kúra formájában.[8] Kezelés után gyakori az újrafertőződés.[9]

Elterjedtsége[szerkesztés]

Az ostorféreg-fertőzés világszerte körülbelül 600–800 millió embert érint.[1][10] Leggyakrabban a trópusi országokban fordul elő.[7] A fejlődő országokban azok, akik ostorféreg-fertőzéstől szenvednek, gyakran kampósféreggel és orsóféreggel is fertőzöttek.[7] A betegség számos országban a gazdaságra is nagy hatással van.[11] A fertőzés elleni védőoltás kifejlesztése folyamatban van.[7] Az ostorféreg-fertőzést az elhanyagolt trópusi betegségek közé sorolják.[12]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c d e Parasites - Trichuriasis (also known as Whipworm Infection). CDC, 2013. január 10. (Hozzáférés: 2014. március 5.)
  2. a b c d e f g h Soil-transmitted helminth infections Fact sheet N°366. World Health Organization, 2013. június 1. (Hozzáférés: 2014. március 5.)
  3. Parasites - Trichuriasis (also known as Whipworm Infection) Diagnosis. CDC, 2013. január 10. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  4. Duben-Engelkirk, Paul G. Engelkirk, Janet. Laboratory diagnosis of infectious diseases : essentials of diagnostic microbiology. Baltimore: Wolters Kluwer Health/Lippincott Williams & Wilkins, 604. o. (2008). ISBN 9780781797016 
  5. a b Parasites - Trichuriasis (also known as Whipworm Infection) Prevention & Control. CDC, 2013. január 10. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  6. Ziegelbauer, K (2012. január 1.). „Effect of sanitation on soil-transmitted helminth infection: systematic review and meta-analysis.”. PLoS medicine 9 (1), e1001162. o. DOI:10.1371/journal.pmed.1001162. PMID 22291577.  
  7. a b c d Bethony, J (2006. május 6.). „Soil-transmitted helminth infections: ascariasis, trichuriasis, and hookworm.”. Lancet 367 (9521), 1521–32. o. DOI:10.1016/S0140-6736(06)68653-4. PMID 16679166.  
  8. Parasites - Trichuriasis (also known as Whipworm Infection): Resources for Health Professionals. CDC, 2013. január 10. (Hozzáférés: 2014. március 5.)
  9. Jia, TW (2012). „Soil-transmitted helminth reinfection after drug treatment: a systematic review and meta-analysis.”. PLoS neglected tropical diseases 6 (5), e1621. o. DOI:10.1371/journal.pntd.0001621. PMID 22590656.  
  10. Fenwick, A (2012. március 1.). „The global burden of neglected tropical diseases.”. Public health 126 (3), 233–6. o. DOI:10.1016/j.puhe.2011.11.015. PMID 22325616.  
  11. Jamison, Dean. Helminth Infections: Soil-transmitted Helminth Infections and Schistosomiasis, Disease control priorities in developing countries, 2nd ed., New York: Oxford University Press, Chapter 24. o. (2006). ISBN 9780821361801 
  12. Neglected Tropical Diseases. cdc.gov , 2011. június 6. (Hozzáférés: 2014. november 28.)